A pesti lábvíz és egyebek: új előadássorozat Váradon - Erdély Online

Érdekesnek ígérkező sorozatot indítottak útjára a Partiumi Keresztény Egyetemen. Ujvárossy László, a PKE reklámgrafika szakának oktatója jelezte: művészeket hívnak meg előadást tartani.

 

Ban Andras

Jó kezdet volt: dr. Bán András, a Miskolci Galéria igazgatója, műkritikus, tanár tartott előadást Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem Janus Pannonius Szakkollégiuma hívta meg, s mint az este házigazdája, Ujvárossy László képzőművész, a tanintézet reklámgrafika szakának alapítója elmondta, ezzel az eseménnyel sorozat indult útjára. Ezentúl ugyanis minden hónapban lesznek művészeti témájú előadások a PKE-n (várhatóan többnyire a képzőművészeti tanszéken, a Zárda/Mihai Viteazul utca 3. szám alatt). Főleg külföldi vendégeket fognak meghívni, hogy egy-egy témakörben prezentációkat tartsanak.

Valós váltás nélkül

Az első vendég tehát dr. Bán András műkritikus, galériavezető volt, aki tartalmas és egészen kis kompakt előadást tartott Koronczi Endre vizuális művészről – és nem csak róla. Bán ugyanis nagyszerűen kontextualizálta a témát, rövid betekintést nyújtva a magyarországi kortárs művészeti életbe is. Mint kifejtette, 1989 óta sem történt meg a teljes változás a művészeti világban, sok a visszahúzó erő a mai napig. Egyfajta hitvallásként hozzátette: a mai alkotóknak azonban nem dolga sem a folytonosság biztosítása, sem a kárpótlás az előző rezsim által mellőzött idős mesterek felé. Leszögezte: amit 1989-ben képzeltek és reméltek, az nem valósult meg a mai napig sem, a művészet terén sem. Pár alkotótól eltekintve Magyarország nincs rajta a térképen ma sem.

Bán András megfogalmazta azt is, ami sokunk számára amúgy is világosan látható: Budapest egyfajta fővárosa a magyar művészeti életnek, de nem minden tekintetben és nem kizárólag jó értelemben. Budapesten tevékenykedik ugyanis az a réteg, amely belterjes, sokszor csak egymásnak alkot, és provinciálisnak tart minden más műhelyt. Az előadó ezt úgy fogalmazta meg: Budapest a művészet langyos lábvize. Szerinte ebben a keretben alkot Koronczi Endre is, aki egyébként középgenerációs magyarországi művész, egyben az előadó barátja. Azonban nem a baráti szálak mentén fejtette ki Bán András azt, hogy Koronczi Endrének kulcsfigurának kellene lennie a kortárs művészeti életben – hanem érveket is felsorakoztatott emellett. Bemutatta Koronczi több munkáját is, megjegyezve, hogy az a fajta public art, amit ő képvisel, kockázatos is. Az a veszély rejlik benne, hogy a művész nem hagy semmit maga után. Koronczi ugyanis efemer módon alkot, nem anyagra dolgozik, hanem installációkat, fotókat, ilyesmiket készít, amelyek természetük szerint nyilván nem maradandóak. Ugyanezt a rizikót vállalja ugyanakkor a kortárs művészek igen nagy része.

Koronczi ugyanakkor másban is utazik. Ő hozta létre és működteti a www.ikon.hu honlapot, amely gyűjtőportál: a tárlatok megnyitási időpontjait, főbb adatait összesíti, segítve eligazodni a kulturális térben bóklászókat. Az előadó hangsúlyozta: ezt is inkább a szakminisztériumnak kellett volna megcsinálnia, de végül egy művész pótolta a hiányt. Magának a művésznek a portfóliója egyébként saját, gyakran frissített honlapján tekinthető meg: www.koronczi.hu.

Az előadássorozat tehát várhatóan négy hét múlva folytatódik, újabb meghívottal.

Szerző: Szeghalmi Örs

Forrás: www.erdon.ro