Nagyvárad- Hétfő délután Beöthy Balázs képzőművész tartott előadást a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), Produkció és percepció- Diszkrét performativitás a kortárs művészeti gyakorlatban címmel.
Az előadást a Janus Pannonius Szakkollégium és a Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészet Tanszékének támogatásával szervezték meg a PKE Bolyai-termében. Az ötletgazda Kovács Zoltán, a tanszék oktatója volt, aki a rendezvény kezdetén köszöntötte a megjelenteket.
Bemutatkozásképpen Beöthy Balázs önmagáról elmondta: budapesti képzőművész, de egyéb tevékenységeket is kifejt, ami a művészettel kapcsolatos, például kurátorként kiállításokat rendez, melyeken természetesen saját munkáit nem szerepelteti, valamint egy honlapot is szerkeszt, mely kritikai és elméleti diskurzusokra épül. Arra hívta fel a figyelmet: egyes vélemények szerint egy alkotás akkor kész, ha a létrehozási és a befogadási folyamat egységet alkot, vagyis a kanonizáció a percepció része. A performativitás nem merül ki egy performanszban, hiszen utóbbi a cselekvés általi jelentéstulajdonítás- például a nyelvfilozófiában a „beszéd-tett”, amikor a házasulandó felek kimondják a boldogító igent-, míg a performativitásnak a múlt század derekán szárba szökkenő elmélete ma már interdiszciplináris kutatási terepnek számít.
Mi a művészet?
Egyebek közt Beöthy Balázs arra is kitért: egy jogi megközelítés- a német legfelsőbb bíróság döntése- alapján művészet az, amiért felelősséget vállal valaki. Persze ezt lehet vitatni, mint ahogyan azt is, hogy a művészet maga-e az élet, vagy nem lehet egyenlőség jelet tenni a kettő közé, mert a művészetben ki lehet mondani olyat, amit a magánéletben nem, magyarázta. Mindenesetre a relációesztétika szerint a néző aktív befogadó, vagyis egy mű csak valamilyen aktivitás révén tapasztalható meg, és az alkotó szemszögéből az egész munkafolyamatot a vizsgálat tárgyává teszi. Ugyanakkor a diszkrét performativitás azt jelenti, hogy a mű struktúrájába beépül egy vagy több performatív elem, egy tett, mely ugyan nem feltétlenül a néző előtt megy végbe, de annak megtörténtéről valamilyen módon mégis tudomást szerez, s az részévé válik a mű hatásmechanizmusának, az adott művek tehát a néző által végrehajtott művelet révén válnak megtapasztalhatóvá.
A képzőművész emellett arról is szólt: mi a kritika, hogyan generálhatnak konfliktusokat egyes alkotások, és miért képezheti dilemma tárgyát az, hogy elhisszük-e azt, amit állít egy mű?
Ciucur Losonczi Antonius
Forrás: www.erdon.ro